Sziasztok!
Itt szeptemberben és októberben voltak az órák, november elején vizsgáztunk belőlük, aztán onnantól kezdődött a Projektmunka január közepéig. Okos rendszer ez, amit órán tanítottak, azt már hasznosíthattuk a valós munkában. Minden tekintetben érződött az alkalmazott tudományok egyeteme státusza az iskolának, mindent valós példákon keresztül közelítettünk meg, ami nagyon hasznos volt!
ICSE (Control System Engeneering – Monsma): Alapvetően modellezéshez tanultunk elméletet ezen az órán. Matematikai része nem volt nekem annyira kemény (Laplace, Fourier, időtartományból a frekvenciatartományba és vissza alakítás, stb.), a példák meg életszerűek voltak hozzá, a gyakorlati példákat papíron és MATLABban is meg lehetet csinálni.
IDV (Vehicle Dynamics and Control – Vries és Monsma): Járművek dinamikájáról tanultunk ezen az ótán, kezdve a túl- és alulkormányzottság fizikájától egészen a dinamikailag fontosabb részek, mint például a kerék és felfüggesztés fizikájáig. Elméleti részén ezeket tanultuk, a gyakorlati részén meg ezekre a problémákra néztünk MATLABos példákat és oldottuk azokat meg.
IVE (Vehicle Eletronics – Benders): Járműelektronika a tárgy neve, de azért ennél sokkal többet takart. Az autók nem hétköznapi elektronikáját tanultuk (index, gyújtás, stb.) főleg, igaz azokról is esett szó, de csak bevezetésképpen, hanem a mai luxuskategótia intelligens elektronikájának működéséről. Tanultuk többek között a radarokról, a kamerákról, a szenzorokról, és mindenről, ami egy drága autóban luxuselektronika. Előremutató tárgy volt, mert nem ragadt le a jelennél, vagy magyar viszonylatban a közelmúltnál (múltnál), hanem a jövővel is foglalkozott. Az előadásmód unalmas volt, de a tárgy maga érdekes.
MSI (MATLAB Simulink Introduction – Monsma): A tárgy a MATLABbal ismertetett meg minket, azon belűl is a Simulink részével, amellyel többek között a szimulációkat, modellezéseket lehetett elvégezni. Ez sajnos a többi órával párhuzamosan ment, nem előttük amolyan bevezetőként, így nem tudtuk a MATLABot már rutinszerűen használni, amikor a többi tárgy már azt megkívánta volna.
ISCEM (System Control Engeneering and Modeling – Stroomer): Ebből a tárgyból a valós élet szituációit boncolgattuk matematikai és fizikai szempontból, majd azokat modelleztük, hogy aztán azokkal számolni lehessen. Egyszerű, de tipikus példa volt a rugóra függesztett méhecskés gyerekjáték.
LCS (Lab Control System – Stroomer): Sajnos ez a tárgy nem teljesen úgy sikerült, ahogy azt megálmodták, mert a diákok laptopján két kivétellel mind Win7 futott, így a szoftver nem tudott együtt működni a számítógépekkel. Alapjában véve egy valós szimulációt takart az óra, ahol az ember saját gépéről irányíthatja a labor berendezéseit, amelyben víz folyik, vagy gyorsabban-lasabban forgó motor hajt generátort. Az a lényeg, hogy a valós helyzetben lehet ezeket szimulálni, nem csak MATLABban.
IVHS (Inteligent Vehicle Highway System – Tilleman): Ebből a tárgyól tanultuk a legkevesebb újat, sajnos szinte semmit. Azért, mert már a többi tárgyaknál mind ismertük azokat az új technológiákat, amiről itt szó volt. Viszont egy egészen más szemléletet mutatott nekünk az oktatás terén, így nem mondanám haszontalannak, csak a megszokottól eltérően oktatták a mérnököket. Szerintem ez a fajta oktatás a bölcsészeknél vált be, és ott alkalmazzák főleg: adott egy téma, arra dogozz ki magad valamit, mutasd be, és aztán azt az egész osztály megvitatja. Egy nagy beadandóval zárult a tárgy, ahol saját rendszert kellett kidolgozni, mi éppen egy olyan rendszert dolgoztunk ki, ami a sofőr figyeli, és hogy az utat nézi-e, vagy elaludt/ elbambult/ mást csinál/nézeget/stb. Van már ilyesmi, csak annyira komplex nem, amennyire mi kidolgoztuk.
Projekt: A legnagyobb része az oktatásunknak ez, ahol a 15 fős osztály két részre van osztva, és más-más feladatot kaptak (csoportunk: Bas-NL-csoportvezető, Mike-USA, Firas-IRAK, Rutger-NL, Martijn-NL, Petya és én). Mi alapfeladatunk az, hogy egy 4-5 intelligenciával vezérelt autóból álló konvoj elinduljon az egyik lámpától, mikor elérnek egy érzékelőig, akkor a következő lámpa is zöldre váltson, úgy, hogy a hátsó konvoj éppen beérje az előtte lévő kocsikat és még lassítaniuk se kelljen. Ezután már egy konvojként megy tovább a két lámpánál álló autócsoport (10+1 autó), ezt hívjuk platoon-nak (konvoj). Az első autó egy megkülömböztetett autó, vezetője egy hivatalos sofőr, így a többi autó vezetője rábízhatja magát. Feladatunk egy olyan szoftver kifejlesztése és szimulálása, amellyel az autók egymás között és az út melletti adókkal is tudnak kommunikálni, így maximalizálva a hatékonyságot, elkerülni a dugókat, baleseteket megelőzni, és gyorsítani a forgalmat. Mivel mindenki mindenkivel kommunikál, és a konvojt egy megbízható autó vezeti, ezért rengeteg pozitívuma van a rendszernek: kevesebb üzemanyag fogy, megbízhatóbb közlekedés, biztonságosabb, kevesebb figyelmet igényel. Hátránya is van, például az, hogy az egyén akarata háttérbe szorul, ha a csoporttal akar közlekedni, illetve az első autó kiléte nem tisztázott a megvalósításban (számomra). Erre a rendszerre egy nemzetközi versenyt is létrehoztak, hogy kinek a rendszere a leghatékonyabb: GCDC Challange 2011. Egyetemek és kutatócsoportok versenyeznek egymással, ennek a részesei vagyunk mi is: mi vagyunk a HAN Automotive csapara.
Mi a feladatunkhoz MATLABra épülő PreScan programot használjuk, amely direkt autós szimulációkra lett kifejlesztve. A PreScanben az autók képe, dinamikája és egyéb adatai vannak, azt radarokkal fel tudjuk szerelni, virtuális utat tudunk neki építeni, útvonalat adhatunk nekik, egy teljes virtuális várost fel tudunk építeni közlekedéssel. A PreScanben tudjuk használni azokat a járműveket, amiknek intelligenciát adtunk MATLABban. Mindegyik járművet ugyanazzal az algoritmussal vezéreljük, kivéve az elsőt, amelyiket profi sofőr vezet. Algoritmusunk feladata, hogy az egymást követő autókat biztonságosan vezérelje, köztük lévő távolságot radarral mérje, autótávolságokat a pilanatnyi sebesség és az előre látható veszély határozza meg. Sok egyébbel is még ki lehetett volna egészíteni (időjárási viszonyokat figyelembe vevő, autó állapotát figyelembe vevő, sofőr életkorát igénybe vevő algoritmussal), de nekünk ez akkor még nem volt feladatunk.
Magát a csoportbeosztást és a feladatot szeptember közepén kaptuk meg, de amíg a tantárgyak oktatása ment (november elejéig), addig nem foglalkoztunk túl sokat a valós munkákkal, csupán dokumentációkat készítettünk elő. Aztán a november eleji vizsgák után kezdtünk volna a tényleges munkának, de a többiek csak akkor döbbentek rá, hogy már az a program beszerzése és tökéletes futtatása is nehézségekbe ütközik. Én már október elején mondtam, hogy legalább ismerkedni kellene a programmal, kicsit tesztelgetni, de süket fülekre talált a javaslatom. Novemberben rengeteg dolog nehezítette a dolgunkat, nem mindenkinek futott a laptopján a program, nekem futott a legjobban, de a 3D-s környezet nálam sem futott, ami pedig elengedhetetlen. Ekkor prezentáltunk mi ketten a Petyával, hogy éppen hol áll a csapatunk, mit tudtunk megvalósítani addig, ott bemutattuk élőben hogyan működik a program, de a hibákra is felhívtuk a figyelmet, hogy nem nagyon tudunk ezen túl hogyan dolgozni, mert nincs meg a lehetőségünk. Egészen december elejig rajtunk kívülálló problémák miatt nem volt egy gépünk sem, amin futot volna rendesen a program, csak a többiek "betanításával" tudtunk foglalkozni, de akkor végre megkaptuk a 2 asztali gépet. Addigra már annyira el voltunk késve, hogy az eredeti célkitűzést csökkentettük, és csak a konvojt kellett tudnunk létrehozni. Azt sikeresen meg is csináltuk, mert végre akkor tudtunk haladni a munkával. Decemberi ünnepekre már úgy mentünk haza, hogy a célkitűzést teljesítettük, januárban már csak a dokunemtációt kellett hozzá megírni, és január közepén be is mutattuk a munkánkat. Amíg páran a dokumentációz csinálták, addig mi a Petyával és a Firassal a csapatvideót készítettük el. Persze ebben is oroszlán szerepet vállaltam, operatőr voltam, hangmérnök, a vágó programra tanítottam be a többieket, a hangot is én vágtam a videó alá, a három fő részből készülő videó egyharmadát én készítettem el, és én készítettem el a végső videót is. Grafikusi multamat felhasználba azért a többieknek is segítettem itt is, ott is képszerkesztésekkel. Prezentáción azt is bemutattuk, és nagy sikert aratott. Link: https://www.youtube.com/watch?v=qPjhoMg-SAM
Most itt tartunk.
Az iskolának vége, a tárgyak sikerültek, a magyar tárgyak nagy része is már megvan, szóval sikeresnek ítélem ezt a félévet.
Köszönöt azoknak, akik lehetővé tették ezt nekem, és akik mellettm voltak!
Többek között neked is olvasó, mert figyelemmel követtél.
